A főváros területén kiaknázható és hasznosítható geotermikus energia a közeljövőben igen jelentős szerepet vállalhat Budapest távhőellátásában – állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) gondozásában megjelent kiadvány, a Geotermikus Budapest.
Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátás-csökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat - jelentette ki az MTI-nek Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.
A Nature Climate Change tanulmánya szerint a világ szén-dioxid kibocsátása április elejére 17 százalékkal csökkent a 2019-es év átlagához viszonyítva, melynek a feléért a felszíni közlekedés drámai visszaesése tehető felelőssé. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások csúcspontján átlagosan 26 százalékkal csökkent az egyes országok karbonkibocsátása, azonban nagy kérdés, hogy a járvány elmúltával történik-e bármilyen strukturális változás a világ energiafelhasználásában. Amennyiben nem, akkor akár még egy meredekebb emissziós pályára is ráállhat a globális gazdaság.
Nem kis részben a koronavírus-járvány és az Egyesült Királyság kilépésének hatásai miatt úgy tűnik, az Európai Unió és számos tagországa a korábbi várakozásokkal szemben mégis elérheti a 2020-as megújuló energia célt. Ezzel a tagországok az Európai Bíróság lehetséges bírsága alól is mentesülhetnek.
A koronavírus-krízis emlékeztet minket, hogy válsághelyzetben mekkora érték a megbízható és megfizethető villamosenergia-ellátás. Az Európai Unió gőzerővel dolgozik azon, hogy egyre ambiciózusabb utakon, minél hamarabb kizöldítse Európa villamosenergia-ellátását, azonban mindezt az ellátásbiztonság és a megfizethetőség figyelembevétele mellett kellene megvalósítani. A koronavírus rávilágíthat az utóbbi két szempont fontosságára is a fenntarthatósági cél mihamarabbi elérése mellett.
Az alábbiakban Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.
Több mint 2 milliárd forintos beruházási program első lépéseként a mai napon 3 darab, együttesen 9 MW kapacitású gázmotor kezdte meg működését az Alteo tiszaújvárosi és győri telephelyein. A társaság ezzel a lépéssel szeretné bővíteni a hazai kiegyenlítő energetikai piac kínálati oldalát. A fejlesztés következő ütemében további 3, összesen 9 MW villamos teljesítményű gázmotort telepítenek majd, így a program végére az Alteo harmadával bővíti gázmotoros energiatermelő kapacitásait és ezzel az ország egyik legnagyobb szabályozási központjává válik.
Egyre több szakértői elemzés foglalkozik azzal, milyen gazdasági, társadalmi vagy szociális változások kerülnek majd középpontba a koronavírus-járványt követő új világban. De vajon újra előtérbe kerül-e a járvány előtti világ szinte mindent áttematizáló ügye, a klímavédelem? Molnár Ferenc közgazdász, fenntarthatósági szakértő úgy látja, megmarad a gazdaság zöldítésének fókusza, de kicsit más okból, másképpen és más eszközökkel, mint korábban, mert új korszak kezdődött: „az önvédő, készletező és hatékonyság-központú” gazdaság kora, amelyben az energiahatékonysági beruházások a gazdaság egyik motorjává léphetnek elő.
A Roszatom magyarországi gépgyártó leányvállalata, a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. (Ganz EEG Kft.) három, egyenként 1,8 megawatt (MW) teljesítményű Kaplan-turbinát gyártott az Oroszország déli részén fekvő Sztavropoli határterület barszucskovói vízerőművének, az utolsót 2020. április elején szállította le a vállalat - közölte a Roszatom az MTI-vel.
Élénk érdeklődés fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ első nemzetközi klímavédelmi pályázati felhívását. A most lezárult kiírásra magyar vállalkozások és egy nonprofit szervezet összesen mintegy 60 projekttámogatási kérelmet nyújtottak be a teljes keretösszeget közel hatszorosan meghaladó forrásigénnyel. A majdani nyertesek fejlesztései hat nyugat-balkáni ország éghajlatvédelmi erőfeszítéseit támogatják majd, miközben a hazai zöldgazdaság külföldi térnyerését is megalapozzák.
Az új METÁR tendernek köszönhetően 10 százalékkal növekedhet a hazai napenergiatermelés, melyet döntő részben magyar kis és közép vállalkozások nyertek el.
72 pályázó nyert támogatást az első METÁR-tenderen - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel. Az első kiírásra 168 ajánlat érkezett, ezek közül került ki a 72 nyertes pályázat. A napenergiából előállított villamos energia mennyisége a támogatott új beruházásoknak köszönhetően a tavalyi termeléshez képest mintegy tizedével nő.
A szigorodó szabályozásoknak való megfelelést, a környezetvédelmi célok betartását és a jelenlegi lakásállomány megújulásának ösztönzését is szolgálják az energetikai minősítések, arról nem is beszélve, hogy a tulajdonosoknak, vásárlóknak is egy jó kiindulópont lehet a havi rezsiköltségek előzetes megbecslésére. De vajon mit jelentenek az egyes minősítések, mekkora Magyarországon a korszerű lakásállomány és mennyit spórolhatunk a fűtésszámlán, ha felújítjuk a lakásunkat?
Az Elmű Hálózati Kft. és az Émász Hálózati Kft. területén huszonhárom napelemparkot épített az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft., a projekt záró rendezvényét szerdán tartották Rózsaszentmártonban. A most átadott egységgel az MVM napenerőmű portfoliója meghaladja a 100 MWp kapacitást, mellyel az ország legnagyobb szereplőjévé vált.
Az energiaszektoron belül a közművek vészelték át a legjobban az eheti piaci vérengzést, átlagosan fele akkorát estek, mint a nagyobb nyugati indexek. Globális tendencia, hogy a kínai társaságok erősen felülteljesítők a héten, hiszen a járvány ott már lecsengőben van, azonban az európai alulteljesítés leginkább a közműveknél érhető tetten, hiszen lokális üzletről van szó. A nagy olajcégek esetében az olajpiac globális mivoltának köszönhetően az amerikai társaságok estek a legnagyobbat annak ellenére, hogy a koronavírus Olaszországban terjed drámaian.
A január közepén túligénylés miatt bezárt 20 milliárdos pályázat után a közeljövőben 32 milliárd forintos kerettel fog megnyílni egy újabb napelemes, pontosabban megújuló energiás uniós pályázat a kis- és közepes vállalkozásoknak – hangzott el a köztévé ma reggeli adásában.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtótájékoztató keretében ismertette a kormány klímavédelmi akciótervének részleteit. Többek között megtudhattuk, hogy a Mátrai Erőmű lignites egységei 2025-ben zárhatják be kapujaikat, és gáztüzelésű blokkok települhetnek a helyükre, illetve 10 év múlva már minden második forgalomba levő busz elektromos meghajtású lehet. Folytatódik az elektromos autó vásárlását támogató program, az újítás ebben az lesz, hogy a kis és olcsóbb autók nagyobb támogatást kaphatnak a jövőben (eddig 1,5 millió forint volt).
Kérdéses, hogy megkaphatják-e a használatba vételi engedélyt azok az épületek, amelyeknek az építési engedélyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki. Ezeknél a megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a napsugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő szoláris hőnyereséget - írja a Világgazdaság.
Az Európai Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek részeként elindított, megújuló erőforrásokból előállított energiatermelés nagyvonalú támogatási rendszert eredményezett, amely Magyarországon is látványos beruházásokat indított el a napenergia termelés széleskörű elterjesztésére. Az állam azonban belenyúlt a támogatási rendszerbe, ami átrendeződést indíthat el piacon.
A megújuló energiatermelés növekedése új kihívások elé állítja a hazai rendszerirányítót, a Mavirt is. Biczók András, a Mavir vezérigazgatója interjút adott a Világgazdaságnak, melyből megtudhattuk, hogy az európai szintű árampiaci összeköttetés sok mindenre gyógyír tud lenne, azonban az ellátásbiztonság szempontjából előnyösebb, ha hazánkban épülnek majd új gázerőművek, ugyanis a tervezett erőműbezárásoknak köszönhetően nagyobb a valószínűsége egy jövőbeli kapacitáshiánynak.
Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50 százaléka, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40 százalékáért az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55 százaléka szigetelés nélküli – derül ki a Knauf Insulation felméréséből.